2016. március 7., hétfő

Prológus

Sziasztok Tündérek!
Nemrég búcsúztattam az előző blogom, de nem bírtam ki írás nélkül, így publikálom is ennek a történetemnek a prológusát. :) Remélem tetszeni fog nektek, és velem maradtok a folytatásban is! :) <3 

Hét évesen éjjel a garzonlakásunk ablakából pásztáztam a csillagos eget, még ikertestvérem mellettem szundított. Azon gondolkodtam, hogy vajon az egész világ egy nagy rózsaszín felhő, mint az én életem, hiszen még sosem tapasztaltam fájdalmat, csupa szeretet vett körül. Ám a tündérmesébe illő életem tinédzser koromban kezdett roskadozni, mint egy régi vár romjai. A szüleim házassága válságba került, addig Vicky olyannyira lázadt, hogy amikor betöltöttük a 18. életévünket ő elköltözött otthonról. Én maradtam a folyton veszekedő anyuékkal. Néha úgy éreztem magam kettőjük között, mint egy rongybábu, akit ide-oda húzogathatnak. Lassacskán elegem lett belőlük, elegem lett az unalmas hétköznapokból. A testvérem, aki valaha a legjobb barátom volt eltűnt mellőlem, szinte semmit sem tudtam róla. Nem szerettem volna egy pszichiátria osztályon kikötni, ezáltal úgy döntöttem, hogy szakmát fogok tanulni, és minél hamarabb a saját lábamra állok, a saját keresetemből. Az interneten keresgéltem az aktuális tanfolyamokról, amikor megakadt a szemem egy cukrászmester és dekoratőr hirdetésen.
Két év sütés, díszítés, formázás után büszkén vettem át a bizonyítványomat, miszerint helyt tudok állni a konyhában, mint vérbeli cukrász. Az elmúlt hónapok alatt az álláskeresésé volt a főszerep, valamint közbe jött egy dolog, egy betegség a létezésemben, amit nem akartam komolyan venni. Túl rövid az élet, hogy azon agyaljak vajon melyik percben halhatok meg, így kizártam mindent, és mindenkit a közelemből, csak a munkának éltem. Sok előnye van, ha az ember hátat fordít a családnak, a barátoknak, és szerelemnek. A legfőbb, hogy a sok álmatlan éjszaka meghozta számomra azt az elismerést, hogy felfigyelt rám a Louis Hungarian Patisseire mestere.
Így állhattam London egyik híres cukrászdájának dekoráló pultjánál, fondant nyújtva egy híres megrendelő tortájához…


14 megjegyzés:

  1. Jól és édesen hangzik a történet! (: Alig várom a folytatását.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Virág! :)
      Örülök, hogy tetszik, sietek a folytatással! Köszönöm! :)

      Törlés
  2. Most összegyúrtad két kedvenc dolgomat! :D
    Sütik, és blogok! :DDD
    Nagyon de nagyon tetszik a történet! :3
    Siess! <3 xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Juditom! <3
      Örülök, hogy örömet szereztem neked, és köszönöm! <3 Sietek! Puszi

      Törlés
  3. Vaaaaah hát én már most iszonyatosan imádom !! ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Evim! <3
      Köszönöm, és a sok támogatást is! <3

      Törlés
  4. Már alig várom az első fejezetet! Már most nagyon tetszik❤
    Veronika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Veronika! :)
      Nagyon szépen köszönöm, remélem a további részek is tetszeni fognak! :) <3

      Törlés
  5. Veled tartok,szeretem az írásaid<3 Jó lett!(:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Angie! :)
      Nagyon szépen köszönöm! ^^ <3

      Törlés
  6. Úristen! Olyan izgatott vagyok! Eszméletlenül várom az első részt! Kíváncsi vagyok mi fog történni legújabb történetedben. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vivim! <3
      Hát én még milyen izgatott vagyok :) Remélem tetszik majd nektek! <3

      Törlés
  7. Nagyon jó. :) ❤☺ Siess a kövivel. ❤☺
    xxx Kinga ❤

    VálaszTörlés
  8. Kingám! <3
    Nagyon köszönöm, sietek! :) <3

    VálaszTörlés